ha ébren volnál (Lázár Domokos) alszik a város, mélyül az ég, a szomszédok is bambák törökülésben az ablak alatt hallgatnám a bandát de ma éjjel már nincsen koncert, a sarki bisztró zárva csak ülök a padlón, magamba bújva, a szívem elég árva kimennék, de nincs idő, az éjjel non-stop diszkó unalmában a kávéjába tintát tölt az író de nincs veszély és nincs sziréna, nyugodt a lidércálom a párna csendes, a takaró hűs, én mégis másra vágyom tudom alszol, ha ébren volnál csillagok közt barangolnánk körbe néznénk a felhők csúcsán megszületnénk egymás ajkán. a horizonton fiatalok szeretkeznek szépen, Ádám és Éva az almafáról egy almát lop le éppen mi is ennénk egy nagy kosárral, ha ott lennénk a fánál most otthon alszol, ha ébren volnál, te is erre vágynál